Pasztoráció

CCIT konferencia Madridban - 2017

Az esztergomi találkozót követően, idén Spanyolországban fogadták a nemzetközi CCIT konferencia résztvevőit. 2017. április 21-23. között Madrid adott helyet a tanácskozásnak, A zene helye, szerepe életünkben: ünnep és társadalmi kapcsolat" mottóval.. A 3 napos tanácskozásban különböző előadásokat hallhattak a résztvevők, műhelybeszélgetéseken vehettek részt, valamint kulturális programokba is becsatlakozhattak.

Belen Carreras Maya, missziós nővér, a spanyolországi cigánypasztoráció nemzeti elöljárójának köszöntőjét ide kattintva tekinthetik meg.
Őeminenciája, Peter K. A. Turkson Bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériuma Prefektusának Üzenete a CCIT résztvevőihez ide kattintva olvasható.

Fernando Jordán Pemán: A Spalnyolországi cigányok pasztorációja, társadalmi helyzetük című előadás ide kattintva érhető el.

 

A szamaritánus lelkiismerete a kulturális közelség lefelé fordított tekintete- Vito Impellizzeri

Vito Impellizzeri, olasz származású katolikus pap előadása a magyarországi nemzetközi cigánypasztorációs konferencián. ,,Isten és felabarátunk iránti szeretetünk a parancsolat értelmében egymástól el nem választhatók, mert a parancsolat rámutat, vagyis magatartási normaként írja elő azt, amit a szeretet kinyilatkoztat, hogy tudniillik lehetetlen elválasztani egymástól Istent és a felebarátot." A teljes előadás ide kattintva olvasható.Angol nyelven itt (in english).

 

Cigánypasztoráció- egyházpolitikai megközelítésben

altHagyományos módon, az idei félévben is várják a cigánypasztoráció iránt érdeklődőket a jezsuita Párbeszéd Házban, Budapesten. Az alkalmak fő szervezője Szabóné dr. Kármán Judit adjunktus, romológus, aki küldetésének és hivatásának tekinti a cigány és nemcigány emberek közti híd építését.
Most október hónapban a ,,romapasztoráció -egyházpolitikai megközelítésben” témát tárgyalta a műhely. Meghívott előadóként volt jelen Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök, Dr. Székely János Budapest-Esztergom Főegyházmegye segédpüspöke, az MKPK cigánypasztorációval megbízott referense, valamint Nacsa Lőrinc, az EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának képviselője.
Dr. Beer Miklós püspök atya új történelmi időszakról beszélt, amelyben a túlnépesedés, az öko-válság, vagy a mindenfelé hallható és látható migráció áll előttünk és vár megoldásra. Az utóbbi időben azonban kissé háttérbe került hazánk cigányságának helyzete, amiről nem szabad megfeledkeznünk. Püspök atya úgy véli, hogy az Úr Isten szelíd pedagógiával igyekszik most rámutatni arra, hogy mi az, amit elmulasztottunk cigány testvéreink felé megtenni. Sok-sok évet vehetnénk alapul, mégis elegendő csak néhány évtizedre visszatekinteni, s rájönni arra, hogy cigányság magára maradt nehézségeiben. ,,Hagytuk őket a hátrányos helyzetben”. Dr. Beer Miklós püspök atya a ,,Karolj fel egy családot” programot is megemlítette, melyben örömmel látna cigány családokat is. Bevallása szerint, nem titkolt célja volt, hogy e családokat is megszólítsák azok, akik hívást éreznek e programra. A váci megyéspüspök három fő oszlopot sorolt, amely a cigányság helyzetének javításában fontos lehet. Az oktatás, a foglalkoztatás és az emberi szív. A Váci Egyházmegyében családi napközikkel, tanodákkal és a közmunkaprogram lehetőségeivel próbálnak segíteni cigány testvéreinken. Mindebben az immáron 10 éve működő cigánypasztorációs iroda is segítségül szolgál, Dúl Géza atya vezetésével. Az emberi szív jelentésének megmagyarázásához püspök atya a Somogy megyei Somos László atyát említette példaként. A Kaposvár mellett szolgáló cigánypasztorációs referens hosszú éve foglalkozik cigány emberekkel, kijár közéjük, velük van, segítve őket a jó úton, mindenféle erőltetés nélkül.
Dr. Székely János püspök atya bevezetőjében megjegyezte, hogy a cigánypasztoráció a katolikus egyház egyik küldetése, ami elsősorban az evangélium átadására irányul. E küldetés ellátása során azonban felmerülnek olyan területek, amelyekben az állammal való együttműködés hasznos és értékes lehet a cigány testvéreink életének javításában. Ilyen terület az oktatás és a foglalkoztatás is. Püspök atya egy eredetmondával szemléltette, hogy a cigányság az jó Isten egyik remekműve. A romák eredetmondájában ember teremtésékor az Isten először túl későn , majd túl korán, végül épp időben veszi ki a kenyeret a kemencéből. A monda szerint így lettek a feketék, sápadtak, és harmadszorra sikerültek szép barna ropogósra az emberek, így „készült el” a cigányság. János püspök atya előadását az MKPK 2014-ben megalkotott romapasztorációs stratégiájának bemutatásával folytatta. Kitért a cigány népesség alakulására is, amely növekvő létszámot mutat, elsősorban a leszakadó térségekben, hátrányos helyzetű megyékben. Kutatási eredményekre hivatkozva, megtudhattuk, hogy továbbra is magas az oktatásbeli különbség a többségi társadalom és a cigányság között, majd hozzátette, hogy a magyar cigány fiatalok iskolai eredményei európai szinten továbbra is első helyen állnak. Székely János püspök atya úgy véli, az oktatás minősége egyformán minőségi kell legyen hazánk iskoláiban, hiszen ezzel biztosíthatjuk a hátrányos helyzetű településeken is a gyerekek sikereit és felzárkózását. Ebben az állam feladatára mutatott rá. A foglalkoztatás tekintetében pedig elmondta, hogy a rendszerváltás előtt a cigányság foglalkoztatása 87 százalék feletti értéket mutatott, amely a cigány és nemcigány emberek közti kapcsolatra is pozitívan hatott. A közmunkaprogram bár segítséget nyújt napjainkban, hiszen a nullától több, azonban még mindig nagyon kevés bevételt ad a családnak, így hosszú távon nem megoldás. A cigány testvéreink egészségügyi mutatói rendkívül szomorú képet láttatnak, magas betegség arány, amely a szegénységhez is köthető. A cigányságon belül a dohányzók százaléka szintén magas. Székely János püspök atya és a püspöki kar fontosnak tartja, hogy a papnövendékek és hitoktatók képzésében egyre inkább megjelenjen a romológia. A papok érzékenyítése is fontos feladat, hiszen egy nógrád megyei példa is mutathatja, hogy a plébános szerepe mily sokat jelenthet a cigányság elérésében, a cigány gyermekek megkeresztelkedésében. Öröm, hogy napjainkban már találkozhatunk cigány papokkal és szerzetesekkel, de kissé féltjük is őket. Előfordult, hogy egy településen a cigány papot nem szívesen fogadták, a falubeliek panaszukban azt mondták: ,,Nekünk csak egy cigány jutott?”. Az MKPK által alapított Boldog Ceferino Intézetről püspök atya elmondta, hogy a cigánypasztorációs lelkipásztori munkatárs képzés lehetőséget kínál arra, hogy új személyeket vonjunk be a cigánypasztorációba, olyanokat, akik hídat képezhetnek a cigányság és a nemcigány környezet között, akár a plébánián is.
Nacsa Lőrinc, az EMMI képviselője az olyan politikai szerepvállalást említette beszédében, amely a közjó érdekében történik. Úgy vélte, hogy a közmunka nem csupán foglalkoztatáspolitikai eszköz, hanem az ifjúságpolitikát is érinti. A most felnövekvő generációk már azt láthatják, hogy szüleik reggel felkelnek, dolgozni mennek, majd fizetést kapnak. Tán ez szüleik életében nem olyan nagy áttörés, nincs olyan nagy hatással, de a fiatalok életében meghatározó lehet e napi rutin tapasztalása. A püspök atyák által említett három oszlop helyett ő kettő fő területet emelt ki, mely szükséges lehet: a közösség és a foglalkoztatás.
Az előadásokat követően a hallgatóság kérdezhetett vagy véleményeit mondhatta el. A téli fűtés és az adományok kérdése mentén az állam és az egyház lehetőségeiről esett szó. Esztergomban például hasznos és értékes, hogy a szegény családok ruháikat kimoshatják a közösségi házban, így a gyerekek kevésbé lesznek kitéve óvodai vagy iskolai kirekesztésnek. A történelmi egyházak, s jelen esetben a katolikus egyház számára is fontos célként jelenik meg a megújulás. A cigány emberek sokszor szektáknál keresik Istent, hiszen ott szívesen, szeretettel fogadják őket, lendületesen hirdetik az evangéliumot és énekkel dicsérik az Istent. A mi templomainkban kevés az élő közösség, amely szeretettel, nyitottsággal van az újak iránt, vagy éppen a cigányok felé. A szekták iránti nyitottságát legfőképp ez indokolhatja, hiszen jelenlétükért adományt és pénzt sem kapnak. Keresztény emberként fontos feladatunk, hogy segítsük cigány testvéreinket az egyházi életben, türelmesen, nagy szeretettel. Beer Miklós püspök atya azt mondta, hogy nem lehetünk ebben önzőek, s nem érezhetjük magunkat felsőbbrendűnek. Egy példával szemléltette: Jézus, Isten volt és emberré lett, hogy közénk jöjjön. Akkor mi sápadtak (nemcigányok) miért nem megyünk a szép bőrszínűek (cigányok) közé? A hallgatóságból valaki megerősítette püspök atya szavát, a bibliából idézve: (Jn 13.20) Bizony, bizony mondom nektek: Aki befogadja azt, akit küldök, engem fogad be, s aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött." A hallgatóság köréből egy másik hozzászóló a társadalmunkban jelen lévő rasszizmusról, az egyre növekvő gyűlöletről beszélt. Hasonlatában azt mondta: ,,A rasszizmus terjedése olyan, mint a rák. Eleinte nincs tünet, majd lassan megöl.” Fáj neki az, hogy szinte már nyíltan vállalják politikai vagy egyéb radikális szervezetek a gyűlöletüket, s ez ellen senki sem lép fel határozottan. Beer Miklós püspök atya egy hasonlattal reagálva azt mondta: ,,Ha a békát hirtelen bedobjuk a forró vízbe majd fedőt teszünk rá, akkor gyorsan kiugrik. Azonban, ha hideg vízbe tesszük, és szép lassan főzzük, akkor észre sem veszi, hogy megfő.” A műhelybeszélgetést Székely János püspök atya zárta imájával, majd cigány nyelven adta áldását a jelenlévőkre.


   

1. oldal / 7